Táborunk névadója, dr. Sík Sándor piarista pap, tartományfőnök, tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író és cserkészvezető.
ÉLETE: Sík Sándor 1889. január 20-án született Budapesten, majd Gödöllőn nevelkedett. Gödöllőt szerette, mert számára az volt az „igazi” otthon, ahol szeretet, vallásosság és vidámság vette körül.
Édesapja szintén Sándor volt, édesanyja Winternitz Flóra, aki zsidó vallásúként még gyermekei születése előtt áttért katolikus hitre. Sándor három testvére az ő születésekor egyszerre halt meg skarlátban. Ezután még négy testvére született, két lány, Flóra és Ilma, valamint két fiú, Endre és Miklós.
Alapfokú tanulmányait magániskolákban végezte, az 1. osztályt Pesten, majd a 2-4. osztályt Gödöllőn.
Ezután édesapja – pap barátainak javaslatára – a Budapesti Piarista Gimnáziumba íratta be, ahol 5 évig tanult. A piarista környezet és több gondos tanára sokat jelentett Sándornak: annak ellenére is piarista lett, hogy szülei ügyvédi pályára szánták. Miután ezt megtudta, határozottan kimondta, hogy ő piarista szeretne lenni. A váci gimnáziumban lett novícius.
Édesapja korai halála erősen sújtotta a családot, amely elszegényedett, ezért a gödöllői házukat is el kellett adniuk.
Gödöllőről Kecskemétre került, ahol hittanára, gyóntatója és prefektusa, Zimányi Gyula döntő hatással volt rá, egyengette papi, illetve szerzetesi pályáját, költői érdeklődését.
Tanári pályáját a váci gimnáziumban kezdte meg, ahol osztályfőnökként magyart és latint, valamint hittant és történelmet is tanított. Kora miatt csak az év végén szentelték fel.
Sándor tovább folytatta az egyetemet és a teológiai tanulmányait magyarul, latinul és görögül, majd 1908-ban levizsgázott. Tovább tanított, 1910-ben okleveles tanár lett. Röviddel később a doktori szigorlatot is elvégezte. 1929-ben kinevezést kapott a Szegedi Tudományos Egyetem Irodalmi Tanszékére. A háború alatt a budapesti piarista rendházban lakott, azt követően a Kalocsai Iskolanővérek Kollégiumába költözött, és onnan végezte papi munkáját.
1947-től 16 éven keresztül a piarista magyar rend tartományfőnöke lett, 1961 július 1-jén tartotta aranymiséjét. Szeptember 18-tól egészsége nagyon leromlott, de szellemileg friss maradt. Soha nem panaszkodott. 1963. szeptember 28-án „Hazament.”
CSERKÉSZ ÉLETE: 1911-ben élete a cserkészet felé irányult. Belső akaratereje és érdeklődése ösztönözte, részt vett a mozgalom tervezésében és szervezésében. Még ebben az évben cserkészvezető tanfolyamot szervezett és vezetett. Gondolata szerint a cserkészmozgalom (a Magyar Cserkészszövetség) vallási-erkölcsi alapon indult, egyben szigorúan az önkéntességre épült. Ő lett az első elnöke, és képviselte a magyar cserkészetet az első párizsi vezetői kongresszuson.
Az 1912-es tanévben megalapította az budapesti Piarista Gimnázium cserkészcsapatát. A legelső táboruk a vági tutajút volt, ezzel elkezdődött a magyar cserkészet története. Ő fogalmazta meg a tíz cserkésztörvényt és írta meg vers formában a Cserkészindulót. Az 1926-os Nemzeti Nagytábort (Megyeren) Sík Sándor vezette, ahol 8 ezer cserkész vett részt. Ennek a tábornak köszönhetjük a Megyeri hitvallás című versét. Az 1933-as gödöllői jamboree-t Teleki Pállal együtt vezette. 1935-ben folyóiratot indítottak Táborkereszt címmel, amely a cserkészeten belüli vallási nevelést szolgálta.
Megírta a Cserkészvezetők könyvének az első részét, amely a cserkészet pedagógiájáról szól, illetve annak céljait, irányelveit tartalmazza.
Sík Sándor nem csak írt róla, hanem élte is a cserkészetet egész életében!
Mi volt Sík Sándor pedagógiája? : Emberebb embernek lenni..!.
Mit is jelentett ez a cserkészeknek AKKOR és mit jelent MA?
Sík Sándor így fogalmazta:
- “A cserkészet életrendezés, stílus, életforma. Egészre irányul, nem részletre. Nem mi, hanem hogyan… Elveit, ideáljait, gyakorlati programját mind másoktól vette: evangéliumból, nemzeti múltból, gyakorlati emberektől; a speciálisan cserkészi abban van, ahogyan összeköti és megvalósítja őket… A cserkészet, valamennyi mellékágával együtt, lényege szerint pedagógiai mozgalom, amely elő akar készíteni a jó polgárságra.”
(Sík Sándor: F. M. 1934. 1. 1-2. o. és F. M. 1935. 8. 141-146. o.)
- “A cserkészet első jellemzője a mások iránti felelősségteljes szolgálatkészség.”
(Sík Sándor: F.M. 1933. Jamboree különszám 3-5 oldal)
- “ A cserkészet második sajátossága a testvériség szelleme.”
(Sík Sándor: F.M. 1933. Jamboree különszám 3-5oldal)
Sík Sándor pedagógiája: Magyarabb magyarnak lenni…!
„Nincs nagyobb és sűrgősebb érdeke a magyar cserkészetnek, mint hogy csak azok a kevesek maradjanak cserkésznek akik ezt így valljuk és vállaljuk.”
A több száz verse közül Sík Sándor példamutató élete mint ember és magyar cserkész tisztán fénylik és utat mutat minden cserkésznek:
Tedd a jót!
Tekintet nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy
Látják-e vagy nem
Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e
Sikere vagy nem,
Tedd a jót!
Tégy minden jót, amit
Megtehetsz,
Ott, ahol vagy,
Úgy, ahogy teheted,
Akkorát, amekkorát tehetsz,
De mindig, szüntelen ez legyen
A programod!
Források: Külön köszönet a Katolikus www.legyresen.com, https://legyresen.com
cserkészeinek a képek és írott adatok felhasználásáért!